| Britney Spears ugyan "Me Against The Music"-nak keresztelte el új kislemezét, ám valójában ritkán volt ennyire művészileg összehangolt, mint éppen most. "Úgy érzem, mint művész, óriási ütemben haladok előre - mondja büszkén. - Keményen dolgoztam és úgy érzem, rengeteg szinten fejlődtem."
Igazság szerint a "Me Against The Music" nem éppen hadüzenet a zene ellen. "Tulajdonképpen arról a hévről szól, amivel az emberek a zenéhez közelítenek - osztja meg velünk Britney. - Arról szól, hogy milyen teljesen elveszni a zenében, minden elképzelhető irányban a legvégső határokig hajszolva magad. Imádok teljesen elmerülni a zenében, és meg akartam ragadni ezt a fajta hevességet egy dalban is."
A Jive Records gondozásában megjelent negyedik stúdióalbuma, az In The Zone egészén tagadhatatlanul érződik az a zenei intenzitás és fejlődés, ami a formabontó tizenévesből kihívő fiatal nőt teremtett. Az album mindenekelőtt sokoldalú és figyelemre méltóan erős dalszerzői vénájára hívja fel a figyelmet. Az album 12 kiváló új szerzeményéből Britney 7-nek társszerzője, amiken olyan slágergyárosokkal dolgozott együtt, mint Red Zone ("Me Against The Music", "The Hook Up"), The Matrix ( "Shadow"), Moby ("Early Mornin'"), és Cathy Dennis ("Toxic", "Showdown"). Az albumhoz ugyancsak slágergyanús szerzeményekkel járult hozzá R. Kelly ("Outrageous"), valamint a Ying-Yang Twins ( "(I Got That) Boom Boom" ).
A legjelentősebb mindenképpen a pop-ikon, Madonna közreműködése, aki a "Me Against The Music"-hoz kölcsönözte a hangját. Britney számára egy álom vált valóra, amikor együtt dolgozhatott azon művészek egyikével, akik a leginkább hatottak rá élete során. "Ez az élmény szavakkal egyszerűen leírhatatlan" - vallja.
A két énekes 2003 őszén kovácsolódott ütőképes kettőssé, mialatt mára elhíresült fellépésükre próbáltak az MTV Video Music Awards-on. "Mialatt együtt dolgoztunk, voltak pillanatok, amikor egyszerűen el sem hittem, hogy tényleg egy színpadon állok vele. Még álomnak is túl csodálatos volt!"
Britney és Madonna zenei egysége a feszes tempójú "Me Against The Music"-ban mindazonáltal nagyon is valóságos, s mindkettejükből kihozza legenergikusabb és legérzékenyebb énjüket. A dalhoz készült videoklip, melyet Paul Hunter készített, arról szól, hogyan csalja végig Madonna Britney-t egy labirintus-szerű földalatti klubban, csak hogy végül, mikor Britney már épp elég közel kerülne ahhoz, hogy megérintse, semmivé váljon a ködben. A klipben gyakran feltűnik egy jelképes mozdulat, amivel Madonna a popzene karmesteri pálcáját Britney-nek nyújtja - egy kép, amit a fiatal művész roppant izgalmasnak, ám talán kissé korainak talál.
"Csak egy Madonna létezik - mindig is egyetlen egy lesz belőle - mondja. - Az én célom, hogy egy ugyanennyire különleges karriert fussak be, ami azért még teljes mértékben páratlan, csak rám jellemző. Igazán meg vagyok tisztelve mindazzal, amit Madonna adott bele ebbe a dalba. Igazán nagyon szeretem ezt az egészet, amit együtt csinálunk - mint zenészek és mint barátok is. Azt hiszem, érezhető a pozitív energia, ami áramlik belőlünk. Mindez teljesen természetesen és lazán jön."
A "Me Against The Music" természetes és laza lüktetése előre vetíti az In The Zone minden egyes hangját és ütemét, felöleli az egész albumot, ami az utcai hip-hop-tól az elektro-trance-en át rock-ig és pop-ig egész stíluskavalkádot vonultat fel. Britney az album elejétől a végéig sikeresen igyekszik a megszokott első vonalbeli zene korlátait kitolni olyan dalokkal, melyek érdekes szövege és a bravúros hangszeres előadósa egyaránt lebilincselik a hallgatót.
"Ezt a lemezt összehozni számomra hihetetlen kaland volt - mondja Britney. - Szabadon fedezhettem fel dolgokat, kísérletezgethettem, s mindezt a zenei világ néhány legizgalmasabb egyéniségével. Mindez együtt lehetőséget teremtett számomra, hogy olyan albumot készítsek, ami igazán visszatükrözi, hol is állok most."
Amit megtudhatunk az album fénypontjainak számító számokból, mint amilyen Ying Yang Twins-szel közösen készített vad és féktelen "(I Got That) Boom Boom" vagy a Guy Sigworth közreműködésével felvett hűvös és finom Everytime, az az, hogy Britney félelmet nem ismerő művésszé érett.
"Azok a dalok nagyon különlegesek számomra, mert semmihez sem hasonlíthatók, amit eddig csináltam - mondja. - A Boom Boom olyan kemény, zaklatott és vicces, az Everytime pedig kicsit nyers és szabad. Ezek most igazán én vagyok, énekesként és dalszerzőként is.
Most is olyan őszinte vagyok, amilyen mindig is voltam a zenémben. Imádtam Guy-jal dolgozni ezen a számon. Elég magabiztossá és könnyeddé tett, hogy a lehető legtávolabb merészkedjek érzelmileg és mint előadó is."
Britney Moby-ról is igen dicsérően nyilatkozott, akivel a közepes tempójú "Early Mornin'" c. dalon dolgozott együtt: "Ő az az igazi tisztaszívű fickó" - mondja. - "Nagyon menő. Hozott nekem egy igazán nagyszerű számot, amit rögtön egészen zseniálisnak tartottam. Végül ez lett az egyik kedvenc dalom az albumon." | |