|
Egy srác üldögél otthon, épp tekeri a jointot, egyszer csak csöngetnek. Kiszól: - Ki az. - A halál vagyok, érted jöttem! Hát a srác nem tud mit csinálni, ajtót nyit és ennyit mond: - Hát ha menni kell, menni kell, de legalább előtte szívjuk el ezt a dzsoját, ha már megtekertem. A halál rááll, beszívnak, mint a dög, röhögnek, kivannak. Eltelik az idő, a halál megszólal: - Miért is jöttem? - Nem tudom - így a srác. - Na mindegy, megyek, későre jár. A halál elmegy, másnap megint csak kopogtat az ajtón, a csávó megint csak épp tekerésben van. - Hát Halál, látom, megint jöttél, vigyél, nem bánom, de azért ezt a cigit még tegyük el. A halál megint rááll a dologra, nem siet, amúgy is bejött neki a dolog. Elszívják a cigit, megint csak kutyául kilesznek. Eltelik az idő, megkérdi a Halál: - Minek is jöttem? - Fogalmam sincs. - Akkor megyek, nagyon eltelt az idő. A Halál elmegy, ám másnap megint kopogtat hősünk ajtaján, aki ezúttal is épp a napi cigijét sodorja. A Halál megszólal: - Na szívjuk el azt a cigit, azt már itt se vagyok. | |